Kihagyás

Minták áttekintése

Az előadás videója elérhető itt.

Tervezési minták

A tervezési minták sokszor felmerülő problémák leírásait adják meg úgy, hogy közben megadják a megoldás magját, amit adaptálva a konkrét rendszerhez újra és újra alkalmazhatunk. Ami a kódolásnak az osztály könyvtár, az a tervezésnél a tervezési minták gyűjteménye.

Objektum orientált programok esetében a tervezési minta leírása megadja azokat az egymással kommunikáló objektumokat, osztályokat, amelyek együttes viselkedése az adott problémára megoldás lehet. Persze nemcsak objektum orientált nyelvekre lehet megadni tervezési mintákat, de mi most csak ezen mintákkal fogunk foglalkozni.

Gyakorlatilag a legtöbb jó OO architektúra használ mintákat. De miért is jó mintákat használni? Egyfelől azért, mert a minták által a rendszer egyszerűbb, karbantarthatóbb és újrafelhasználhatóbb lesz, másfelől a minták ismeretével megérteni is könnyebb a rendszert, hiszen a minták a programozói folklór része, ért(het)i az is, aki amúgy az adott kódbázist nem ismeri, de ezáltal egy-egy rész megértése a kódban könnyebbé válik.

A minták persze nem fednek le mindent, és mindenre nem adnak megoldást, csak a gyakorta előforduló problémákra adnak megoldás javaslatot. Az is előfordulhat, hogy egy-egy speciálisabb terület saját mintákat dolgoz ki, amelyek persze nem lesznek olyan széles körben ismertek.

A tervezési mintákhoz a legismertebb, és legfontosabb szakirodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph Johnson és John Vlissides Design Patterns Elements of Reusable Object-Oriented Software (Programtervezési minták Újrahasznosítható elemek objektumközpontú programokhoz) könyve, de persze egyéb irodalmakat is találhatunk, illetve a weben is van sok-sok leírás: http://www.oodesign.com/.

td book

Tervezési minták elemei

A tervezési minták megadásakor meg kell adjunk annak nevét. Ez fontosabb elem, mint ahogy azt gondolnánk, sokszor a név alapján már beazonosítható az, hogy a minta mely problémára is próbál megoldást nyújtani. A minták neveinek magyarítása sokszor elég furcsára sikerült, így bár megadjuk a minták neveit magyarul is, a döntő többségében az angol megfelelőikkel fogunk rájuk hivatkozni.

Másik dolog, amit mindenképpen tartalmaznia kell a minta leírásának az maga a probléma. Tudni kell, hogy az adott minta milyen helyzetben, milyen kontextusban használható.

Végezetül pedig meg kell adja a minta a megoldást is az adott problémára. Ez a minta elemeinek absztrakt leírásából, azok között levő kapcsolatokból, feladatokból fog állni. Konkrét implementációt nyilván nem ad a minta, azt mindig adaptálni kell az aktuális rendszerhez.

Fontos, hogy a minták használatának lehetnek pozitív és negatív következményei, általában ezeket is célszerű megadni a mintáknál. Hátrány lehet, ha a minta alkalmazása rontja a program futásának idejét, ugyanakkor sokszor a kód sokkal áttekinthetőbb és újrafelhasználhatóbb lesz általa.

Mi nem tervezési minta?

A program alapvető építőelemeit, mint az algoritmusokat, absztrakt adattípusokat nem tekintjük tervezési mintának. Ugyanígy nem az a teljes szoftverrendszer váz sem.

Minták katalógusa

A mintákat legfőbb tulajdonságaik szerint csoportokba rendezhetjük. Egyik csoportosítási szempont lehet a rendeltetésük, másik a hatáskörük.

Rendeltetés szerint lehetnek gyártási mintáink, amelyek alapvetően az objektumoknak a létrehozási módjáért felelősek, lehetnek szerkezetik, amik meghatározzák objektumok vagy osztályok felépítését, illetve lehetnek viselkedési minták, amik osztályok és objektumok közötti kölcsönhatásokat írják le, illetve azt, hogyan osztják meg egymás között a felelősségeket.

Hatáskör szerint csoportosítva a mintákat megkülönböztetünk olyanokat, amik osztályok közötti statikus, vagy amik objektumok között levő dinamikus kapcsolatokat írnak le.

A mintákat mi a Gamma könyv szerinti kategorizálás szerint fogjuk nézni. A már feltüntetett jellemzők mellett azt is vizsgálni fogjuk, hogy mi motiválta az egyes minták létrehozását, mely esetekben lehet őket alkalmazni, milyen implementációs kérdéseket vet fel egy adott minta használata, illetve melyek azok a minták, amelyek kapcsolódhatnak adott esetben a minta alkalmazásához.

A katalógus mintái – áttekintés

Az előbbi kategóriáknak megfelelően a teljesség igénye nélkül felsoroljuk az adott kategóriákba eső jelentősebb mintákat. Megfigyelhető, hogy van olyan minta (Adapter), amely hatókör szerint lehet osztályhoz, vagy objektumhoz tartozó is.

patterns

A következőkben egy-egy leírást adunk az egyes csoportokba tartozó mintákhoz. Azon mintákat, melyek nevét vastagon szedett, részletesebben is bemutatjuk a fentebb felsorolt szempontok szerint.

A gyártási minták áttekintése

Factory Method (Virtual Constructor) - Gyártófüggvény: Interfészt definiál egy objektum létrehozásához, de az alosztályokra bízza, melyik osztályt példányosítják. A factory method megengedi az osztályoknak, hogy a példányosítást az alosztályokra ruházzák át.

Abstract Factory (Kit) - Elvont gyár: Kapcsolódó vagy egymástól függő objektumok családjának létrehozására szolgáló interfészt biztosít a konkrét osztályok megadása nélkül.

Builder - Építő: Összetett objektum létrehozását biztosítja az elemeinek létrehozásával és összerakásával.

Prototype - Prototípus: Prototípus példány használatával egy alap objektumot, az újabb objektumok létrehozását pedig ennek a prototípusnak a lemásolásával állítja elő.

Singleton - Egyke: Egy osztályból csak egy példányt engedélyez, és ehhez globális hozzáférést ad.

A szerkezeti minták áttekintése

Adapter (Wrapper) - Illesztő: Az adott osztály interfészét átalakítja, hogy az kompatibilissé (használhatóvá) váljon más rendszerek részére.

Bridge (Handle, Body) - Híd: Az elvont ábrázolás (absztrakció) és implementáció közötti csatolást lazítja, hogy a kettő egymástól függetlenül legyen változtatható.

Composite - Összetétel: Rész-egész szerkezetek leképezését valósítja meg az objektum-hierarchiára a rész és egész azonos kezelésével.

Decorator (Wrapper) - Díszítő: További felelősségeket/tulajdonságokat csatol dinamikusan az objektumhoz.

Facade - Homlokzat: Egy alrendszerben különböző interfészek egy halmazához egységes interfészt biztosít. A módszerrel magasabb szintű interfészt határozunk meg, amelynek révén az adott alrendszer könnyebben használhatóvá válik.

Flyweight - Pehelysúlyú: Nagy számú apró, megosztott objektum kezelését teszi hatékonnyá. Akkor használatos, ha nagy (nagyságrendileg száz, vagy ezer) számú objektumunk van, amelyek nagyon hasonlóak. Ilyenkor ez a minta csökkentheti a memória felhasználást.

Proxy (Surrogate) - Helyettes: Egy adott objektumot egy helyettesítő objektummal vált fel, amely szabályozza az eredeti objektumhoz történő hozzáférést is. Gyakorlatilag a proxyval egy köztes réteg kerül a kliens és az objektum közé. Így az eredeti objektumhoz való hozzáférést kontrollálhatjuk.

A viselkedési minták áttekintése

Interpreter - Értelmező: Egy adott nyelv nyelvtanát reprezentálja megadva azt az értelmezőt is, amely értelmezni tudja az adott nyelven leírt mondatokat.

Template Method - Sablonfüggvény: Egy algoritmus vázát definiálja, amelyben bizonyos műveleteket csak absztrakt módon definiál, megvalósításukért csak a származtatott osztályok lesznek felelősek.

Chain of Responsibility - Felelősséglánc: A kérés/parancs küldője és végrehajtója közötti közvetlen csatolást megszünteti úgy, hogy a kérést feltételezhetően kezelni tudó objektumokat láncba állítja, és a kérés addig halad a kiszolgálók láncolatán, amíg azt valamelyik le nem kezeli.

Command (Action, Transaction) - Parancs: Kéréseket objektumként ábrázolja azok sorba állíthatósága, naplózhatósága végett.

Iterator (Cursor) - Iterator: Tároló-objektum elemeinek sorozatos elérését teszi lehetővé a reprezentációtól függetlenül.

Mediator - Közvetítő: Objektumok együttműködési módját változtatja meg egy egységbezáró objektum közbeékelésével, amely által a két objektum közötti eredeti csatolás megszűnik.

Memento (Token) - Emlékeztető: Az egységbe zárás megsértése nélkül kinyeri és elmenti egy objektum belső állapotát, hogy az később ebbe az állapotba visszaállítható legyen.

Observer (Dependents, Publish-Subscribe) - Megfigyelő: Egy objektum állapotát megfigyeli, az objektum állapotának megváltozásáról pedig a tőle függő objektumokat értesíti.

State (Objects for States) - Állapot: Adott objektum számára engedélyezi, hogy belső állapotának megváltozásával megváltoztathassa viselkedését is. Az objektum ekkor látszólag módosítja az osztályát.

Strategy (Policy) - Stratégia: Meghatároz egy algoritmus családot, amelyben a több, azonos feladatú, de különböző algoritmus egységbezárásával azok felcserélhetővé válnak.

Visitor - Látogató: Egy adott objektum-hierarchián végezhető műveletsort reprezentál, a hierarchia bejárásával ezen műveletek elvégezhetőekké válnak a hierarchia elemein annélkül, hogy a a hierarchiát alkotó osztályokat megváltoztatnánk.

Minták közötti kapcsolatok

Sokszor a minták nem léteznek önmagukban, használatuk egyéb minták használatát igényelheti. Ezeket a kapcsolatokat szemlélteti az alábbi ábra:

kapcsolatok


Utolsó frissítés: 2021-05-04 07:53:32